....nem árt , ha tudod, hogy kell használni az evőeszközöket....

Az evőeszközök használatának szabályai nem egyik napról a másikra születtek. Hosszú út vezetett a kézzel evéstől a csillogó, katonás rendben felsorakozó késekig és villákig. A középkorban még mindenki a saját kését hordta magával, az asztal közös volt, az étel is, az illem pedig… nos, rugalmasan értelmezett fogalom. A zajos evés, a könyöklés, a falatok letörlése az asztalterítőbe senkit sem hozott zavarba. This is how we eat.

A villa sokáig gyanús eszköznek számított. Itáliában jelent meg először, és az egyház ördögi találmánynak bélyegezte: miért kell „vasujjakkal” enni, ha az embernek saját keze van? Lassan mégis terjedni kezdett, főként az arisztokrácia körében. A kés a vágást, a kanál a folyékony ételeket szolgálta, a villa pedig rendet vitt a mozdulatokba. Kevesebb maszlag, több méltóság.

Ahogy az udvari étkezések színpaddá váltak, megszülettek a szabályok is. Kívülről befelé haladunk az evőeszközökkel. A kést nem nyalogatjuk. A villát nem markoljuk, hanem vezetjük. Az eszköz nem hadonászásra való, hanem csendes munkára. A tányéron hagyott evőeszközök jelzik: szünet vagy vége.

Otthon valószínűleg nem szokta mindenki pontosan betartani az étkezési etikett aranyszabályait. A cél az, hogy asztalhoz üljünk és elfogyasszuk a tányérra kerülő vacsorát. Utána már csak annyi a dolgunk, hogy összeszedjük az evőeszközöket, a tányért és jobb esetben ;)  el is mosogassunk. :) 

Azonban, ha elmegyünk egy komolyabb étterembe, ahol még érvényben vannak az étkezési etikett szabályai, vigyázzunk, hogy miként használjuk az evőeszközöket, hiszen azokkal gyakorlatilag a pincérekkel kommunikálunk. Pont ezér az alábbi ábrát a ceremóniamester a figyelmedbe ajánlja!

Amennyiben a kést meg a villát egy kis háztető formájában helyezzük a tányérunkra, de úgy, hogy a két evőeszköz ne érjen egymáshoz, akkor az a szünet jelentésével bír. Ha a kést vízszintes a villát pedig rá függőleges helyzetbe tesszük, akkor a személyzet tudni fogja, hogy készen állunk a következő fogás elfogyasztására. Természetesen minősíthetjük is az étket: amennyiben a kést és a villát is vízszintes helyzetbe tesszük, úgy, hogy az előbbi alulra, míg az utóbbi felülre kerül, akkor azt fogja jelenteni, hogy az étel kitűnően finomra sikerült. Ha nem ízlett a menü, akkor a baloldalon található villa ágai közötti egyik résbe bele kell szúrni a kést, a főszakács nagy keserűségére.