A ceremóniamester (-ed) a templomi szertartást jobban kedveli, mint a polgárit. Valahogy szerintem ez köthető jobban a házassághoz, hiszen így házasodtak az emberek évezredeken keresztűl (legyen az bármilyen "templom" is az). Magasztos, valami szellemi lehelli be a teret és lenyűgőző a megjelenése - ha jó a választásotok.
Azonban a templomi /egyházi és a polgári szertartás két külön út, amelyek ugyanoda vezetnek, csak más tájon haladnak. Az egyik régi köveken, füstölőillatban és harangszóban, a másik hivatalos termeken, aláírásokon és pecséteken keresztül. Mindkettőnek megvan a maga története, súlya és jelentése. Nem jobb vagy rosszabb – csak más.
A templomi esküvő gyökerei messzire nyúlnak vissza. Sokáig nem is létezett külön szertartás: a házasság egyszerű megállapodás volt két család között. Később az egyház vette át a szerepet, és szent kötelékké emelte az ígéretet. A gyűrű megáldása, az eskü, a közös ima mind azt üzeni: ez nem csak kettőtök ügye. This is sacred. Itt valami láthatatlan is jelen van, amit nem lehet aláírni, csak megélni.
A polgári szertartás jóval fiatalabb. A modern állam szülötte, amely rendet akart tenni a kapcsolatok között. Ki kivel él, ki felel kiért, mi történik baj esetén. Letisztult, pontos, időre indul és időre ér véget. A szimbolika itt visszafogottabb, de nem üres. Az aláírás az elköteleződés jele, a tanúk jelenléte azt mondja: ezt láttuk, ezt vállaljuk, erre emlékezni fogunk.
Sokan mindkettőt választják. Előbb a hivatal, aztán a templom – vagy fordítva. Két állomás, két nyelv, ugyanarra az ígéretre. Mint amikor egy hosszú útra indulva előbb megveszed a térképet, majd elindulsz a hegyek közé. Az egyik biztonságot ad, a másik hitet.
A templomi esküvő tulajdonképpen az egyházi ünnepélyes házasságkötés. Általában így neveznek minden alakszerűségek között történő házasságkötést. Érvényesnek tekintik a házasságot, ha a házasságkötési szándékukat a házasulandók két tanú jelenlétében, az illetékes lelkész (proprius parochus) előtt kijelentik.
A 18. század óta erősödött meg az a felfogás, hogy az ünnepélyes esketés a felek megegyezésével egyenrangú tényező a házasság létrejöttében. A katolikus egyház a polgári házasságkötést sohasem ismeri el egyházilag érvényesnek, ellenben a protestáns egyházak elismerik. Ebben az esetben a polgári kötést, a házasság egyházi megáldása követi.
A ceremóniamester segíti, koordinálja a be- és kivonulást, a vendégek ültetését
Akárhogy is döntötök, a lényeg ugyanaz marad. Az a pillanat, amikor kimondjátok: együtt megyünk tovább. Nem tudva pontosan, mi vár ránk. De készen rá.
Itt pár álomszép templomban gyönyörködhetsz : Függőleges panorámafényképek Richard Silvertől ceremóniamester legszebb templomok 2 ceremóniamester legszebb templomok-Angkor
Kapcsolat
Kérdésed van, árajánlatot kérnél, kérlek írd meg, és keresni foglak!
