Az esküvő egyik látvány csúcsa, fénypontja, amikor elsötétül a terem, felcsendül a kedvenc dalotok, és begördül a menyasszonyi torta. Ez nem csupán egy desszert a sok közül: az édes élet és a termékenység ősi jelképe. Ceremóniamester szemmel nézve ez az a pillanat, ahol a figyelem és az elegancia találkozik a hagyománnyal.
Ahogy Antoine de Saint-Exupéry leghíresebb művében, A kis hercegben olvashatjuk: „Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.” Ez az örök igazság az esküvői tortára is érvényes: a legszebb díszítésnél is fontosabb az, ami belül van – a minőség, az íz és az élmény, amit a vendégeitekkel megosztotok. A tortát a pár közösen vágja fel és az első szeletet egy tányérból fogyasztja el, szimbolizálva, hogy minden jót (és rosszat) megosztanak egymással.
Általában a vastag cukor/marcipán máz tartja össze a mutatós tortákat, ami azonban általában a tányéron marad (mert ehetetlen), s így bizonyos szempontból kidobott pénz. Jól gondold át milyen tortát szeretnél... Szépet, de ehetetlent vagy finomat és kevésbé látványosat? Szerencsére már vannak kiegészítő megoldások is.
A ceremóniamester azt ajánlja járd körül a témát, majd csak utána dönts! Természetesen sok tortakészítő mestert tudok ajánlani. :)
Az esküvői torta története nem a cukrászdák üvegpolcain kezdődött, hanem poros utcákon és hosszú asztalok mellett. Az ókori Rómában még nem tortát vágtak, hanem egy egyszerű kenyeret törtek a menyasszony feje fölött, a bőség és a termékenység jegyében. Morzsák hullottak hajba, ruhára, földre. Ez hozza meg a jólétet, a prosperitást! – hitték akkor.
Később, Angliában apró süteményeket halmoztak egymásra. Minél magasabb lett a kupac, annál nagyobb szerencsét ígért. A jegyespár megpróbált megcsókolni egymást a torony fölött, ami többnyire nevetésbe és omlásba torkollott. Innen vezetett az út a mai emeletes tortákig, hosszú volt, és nem mindig egyenes.
Francia földön megjelent a croquembouche, a karamellbe mártott profiterolokból épített torony. Olaszországban mandulás édességekkel ünnepeltek, míg Kelet-Európában a kalács és a mézes sütemény maradt sokáig az esküvő középpontjában. Ázsiában a vörös szín, a lótusz és a szezám jelentette az édes jövőt, Amerikában pedig mindent beleadtak: minél nagyobb, annál jobb.
Ma a torta már stílusnyilatkozat. Letisztult vagy díszes, naked vagy fondantos, cupcake vagy egyéb. Amikor a kés beleér, elcsendesedik a terem egy pillanatra. Ez az első közös vágás. Az első falat. Egy hosszú, közös út édes kezdete.
Ceremóniamesterként ott állok mellettek ebben a pillanatban is, segítve a technikai részleteket (hogy hova tegyétek a kezeteket a késen, hova nézzetek a fotós miatt), hogy Ti valóban csak az élményre és egymásra figyelhessetek.
Kapcsolat
Kérdésed van, árajánlatot kérnél, kérlek írd meg, és keresni foglak!
