A cipő történe - Ceremóniamester ajánlja

A világ legtermészetesebb dolgának gondoljuk a cipő viselését, hiszen eszünkbe se jutna mezítláb elindulni dolgozni vagy csupasz lábbal leugrani a boltba. Ha mégis, akkor jogosan néznének furcsán ránk az emberek, mivel a cipő ugyanolyan természetes viselet, mint a többi ruhadarabunk. Sőt, ma már nem csak az utcán, de otthon is viselünk papucsot, vagy akár mamuszt. Belegondoltunk már abba, mikor és hogyan kezdett el az ember cipőt viselni?

A cipő feltalálásának két oka volt. Az első, hogy megvédje a lábfejet az időjárás viszontagságaitól, a második, hogy könnyebb legyen a járás és a fizikai munkavégzés. Akkor még a divat, a szépség nem játszott közbe, a lábbeliket kizárólag hasznos funkciójuk miatt viselték. Az emberek a cipőkészítés kezdete óta néhány kivétellel állatok lenyúzott bőréből készítették el a lábbeliket. Így van ez a világ által ismert legősibb cipő esetében is, amit 2008-ban találtak az örményországi Areni-1 barlangkomplexumban és körülbelül 5500 éve készíthették egyetlen bőrdarabból. Úgy gondolják, már jóval előbb hordhattak cipőt az emberek, de mivel az anyagok igen romlandók voltak, nem állapítható meg egyértelműen, mikor készült a legelső lábbeli.

Az észak-amerikai születésű bennszülöttek feszes, puha talpú cipőket viseltek, amelyek tipikusan bölénybőrből készültek. Az úgynevezett mokaszinokat különféle gyöngyökkel és egyebekkel díszítették. Ezeket a cipőket nem tervezték vízállónak, a nedves és meleg nyári hónapokban az indiánok mezítláb mászkáltak. Kr.e. 4000-ből származik a flip-flop előfutára, amelyeket az ókori egyiptomi falfestékeken is megcsodálhatunk.

A bőrnek a sókkal és más anyagokkal való cserzését az ősök is használták, ilyenek voltak például naszkapi indiánok, akik bársonyos karibu bőrt alkalmaztak a mokaszin elkészítésekor. Érdekes, hogy Egyiptomban eleinte csak a férfiak hordtak sarut, amit csupán szertartáskor vettek le a lábukról, míg a nők főként mezítláb jártak, csak bokájukat díszítgették különböző karperecekkel. A rabszolgáknak kötelező volt a saru viselése, a megjelölt cipők jelezték hovatartozásukat.

Mikor lett népszerű a cipőgyártás? A XVIII. század közepén egyre jellemzőbbé vált és a háztáji iparra is kiterjedt. Egészen a 19. századig a cipőkészítés hagyományos kézművességnek számított, viszont a század végére folyamat szinte teljesen gépesített lett, a termelés nagyüzemekben folyt.

1846-ban vezették be a varrógépet, ami alternatív módszert biztosított a cipőgyártás gépesítésére. A McKay-varrógép hamar ismertté vált és a gyártók is hamar elfogadták.

A 20. század közepétől a gumi-, műanyag-, szintetikus ronggyal és ipari ragasztókkal kapcsolatos előrelépések lehetővé tették a gyártók számára, hogy olyan cipőket alkossanak, amelyek jelentősen eltérnek a hagyományos kézműves technikáktól. A korábbi stílusoktól eltérően az atlétikai cipők gyakran kevés vagy valódi bőrrel rendelkeznek. A talpak, amelyeket régen kézzel készítettek, most már géppel vannak összevarva vagy egyszerűen csak ragasztva vannak. Az újabb anyagok közül, mint a gumi és a műanyagok, biológiailag kevésbé lebonthatóak a cipők.

Ha visszatekintünk a cipő történelmére, a mai lábbelik sokban követik a régi korok divatjait, egyes korszakok újra meg újra megjelennek és válnak ismét népszerűvé. Korunkban már egyre több az elvárás egy cipő megvásárlásakor: legyen kényelmes, legyen szép, legyen tartós. Bár régen nem volt meg a lehetőségünk, hogy egészségügyileg és esztétikailag is passzoljon hozzánk egy cipő, de szerencsére ma már szabadon válogathatunk a legjobb minőségből.

A képen ill a galériában látható cipőket itt találod ill a webshop-ban meg is vásárolhatod őket : https://www.shoeclubformen.com/magnanni