Érdekességek

Legextrémebb hírek   Legmenőbb esküvői ruhák Leghasznosabb tippek

Philip K. Dick : Az ember a fellegvárban Hugo-díjjas műve - ceremóniamester ajánlja

Amerika, 1962. A rabszolgatartás újra legális. A néhány túlélő zsidó álnéven bujkál. San Franciscóban a Ji King legalább annyira hétköznapi dolog, mint a telefonkönyv. Mindez azért, mert a szövetséges hatalmak elveszítették a második világháborút, és az Egyesült Államok területén most közösen osztozik a császári Japán és a náci Németország. De azt mondják, létezik egy könyv. Egy betiltott könyv, amely egy másik világról szól. Azt is mondják, hogy abban a másik világban a háborút a szövetségesek nyerték meg. Mindenki a valóságot keresi, de vajon létezik-e valóság egyáltalán?

Philip K. Dick Hugo-díjas regénye mára a science-fiction klasszikusává vált. Egyszerre teremtette meg az alternatív történelmi regények műfaját, és emelte íróját a tudományos fantasztikus irodalom legnagyobb alakjai közé. Mára a tudományos-fantasztikus irodalom megkerülhetetlen részévé vált. Népszerűsége mindmáig töretlen, most épp az Amazon forgat sorozatot belőle.

 

Március 31-én felújított kiadásban, új borítóval, újraszerkesztve, újratördelve érkezik a kötet. Már elő lehet rendelni 35% kedvezménnyel a linkre kattintva: ceremóniamester Az ember a fellegvárban

 

Élete során különböző furcsa látomásban volt része. Gyerekkorában rémisztő visszatérő álmok kínozták, arról, ahogy egy sci-fi magazint olvas, amitől megőrül, mintha csak a Necronomicont lapozgatná. A magazinban szereplő kiemelt írás a „The Empire Never Ended” („A birodalom sosem ért véget”) címet viselte, ezzel a kifejezéssel több írásában is találkozhatunk.
A hatvanas évek elején Dick egy viskót bérelt vidéken, ahol napközben írt. Egy nap 1963-ban, amint e kunyhóhoz közeledett, egy rettenetes fém arcot pillantott meg az égen, melynek gonosz vonásai hosszú időn keresztül nem tűntek el onnan. Dick először úgy érezte, Isten szemléli. Episzkopális papjával beszélgetve a jelenségről, az arra a következtetésre jutott, hogy az arc a Sátán arca. Dick később több magyarázatot adott a jelenségre. Egyrészt elszigeteltségét és emberi kapcsolatainak hiányát okolta a látomásért. Másrészt a képet atavisztikus félelmekhez kötötte, és egy gyermekkori élményére vezette vissza: amikor apja felvette első világháborús gázmaszkját, megszűnt embernek lenni fia szemében. Részben ez az arc ihlette a szerzőt a Palmer Eldritch három stigmája című regényének megírására, ahol ezzel kapcsolatos érzelmeit elegyítette egy szépségideál iránti vággyal, méghozzá a Barbie babáról mintázott Pisze Pat személyében. Erről az említett regény szerzői jegyzetében számol be Dick.
1974-ben különös istenélményben volt része, amely olyan zavaros elemeket tömörít magában, mint delíriumos látomása, melyet egy fogászati beavatkozáskor használt nátrium-pentothal injekció okozott nála, vagy az állítólagos színek, és geometriai formák, amelyeket ebben az időben rendszeresen látni vélt. Ehhez hozzátartozott, hogy mint ahogy Proustnál, Az eltűnt idő nyomában című regényben egy sütemény íze felidézett régmúlt eseményeket, úgy emlékeztette vissza egy lány nyakában függő hal-szimbólum egyik előző életére, melyben Tamásnak hívták, az antik Rómában élt, és az őskeresztényekhez tartozott. Ezenfelül még Jézust is látni vélte. Ezen időszak furcsa eseményeit jobbára életének utolsó három regényében, a Valis-trilógiában örökítette meg, mely regényeket azért nem tekinthetünk önéletrajzoknak. Sőt, a Valis című regényt többen posztmodern jelzővel illették. Ebben az is felmerül, hogy tapasztalatait mentális betegség okozza, ám életében soha nem diagnosztizálták semmilyen pszichiátriai terápiát igénylő betegséggel. Sokan ma úgy vélekednek, hogy Dick skizofrén volt, talán azért is vélik ezt, mert ez a téma őt is nagyon érdekelte. Kábítószerekkel gyakran volt dolga, és többször használt LSD-t is, de kábítószerfüggővé nem vált.
Különleges világnézetét, mely leginkább az imént vázolt élményeiből, emellett különböző ősi-, és könyvvallásokból, a gnoszticizmusból, a filozófiából és a metafizikából táplálkozott, saját Exegézisében összegezte.

 

Filmjei

Filmadaptációk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Blade Runner (Szárnyas fejvadász), 1982, r.: Ridley Scott, az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? c. regény alapján.
Blade Runner, 1992, rendezői változat.
Blade Runner – The Final Cut, 2006, végső rendezői változat (bemutató: 2007).
Total Recall (Az emlékmás), 1990, r.: Paul Verhoeven, az Emlékárusítás nagyban és kicsiben c. novella alapján.
Confessions d'un Barjo (1992, r.: Jérôme Boivin, az Egy megcsúszott lélek vallomásai c. regény alapján.)
Screamers (Az elhagyott bolygó) (Screamers, 1995, r.: Christian Duguay, a Második változat c. novella alapján.
Impostor (Imposztor), 2002, r.: Gary Fleder, az Imposztor c. novella alapján.
Minority Report (Különvélemény), 2002, r.: Steven Spielberg, azonos című novella alapján.
Paycheck (A felejtés bére), 2003, r.: John Woo, a Fizetség című novella alapján
A Scanner Darkly (Kamera által homályosan), 2006, r.: Richard Linklater, a Kamera által homályosan c. regény alapján.
Next (Next – A holnap a múlté), 2007, r.: Lee Tamahori, a film alapötletét Az aranyember c. novella adta.
Adjustment Bureau (Sorsügynökség), 2010, r.: George Nolfi, a forgatókönyvet is ő írta, a Helyreigazító csoport c. novella alapján.
Radio Free Albemuth (Szabad Albemuth rádió), 2014, r.: John Alan Simon, a forgatókönyvet is ő írta, a Szabad Albemuth rádió c. novella alapján.

A Második Változat című novellát gyakran emlegetik a Terminátor – A halálosztó című filmben szereplő poszt-apokaliptikus, robotok által irányított jövőjében játszódó jelenetek lehetséges inspirációjaként. A novellából készült film, a Screamers – Az elhagyott bolygó is hasonló témájú: önmagukat gyártó robotok embereket irtanak (bár a Terminator sokkal inkább akció-sci-fi, míg a Screamers olyasfajta horrorisztikus sci-fi, mint a Pitch Black).
Az emlékmás című film Dick Emlékárusítás kicsinyben és nagyban novellája alapján készült, ugyanakkor jócskán megváltoztatta annak történetét, az alaphangulatot megtartva. A film regényváltozata, melyet Piers Anthony írt, szintén olvasható magyarul. Ugyancsak Emlékmás címen fut az a sorozat, melynek alkotóira állításuk szerint legnagyobb hatással a már említett novellán kívül a Szárnyas fejvadász alapjául szolgáló regény volt.
Az eXistenZ című David Cronenberg-filmben történik egy utalás Pisze Patre, Dick műveinek visszatérő alakjára. A film témája erősen közelít Dick egyik kedvenc bonyodalmához: a virtuális valóságok egymásra rétegződésével egyszerűen felismerhetetlenné válik a valóság. A Mátrix filmtrilógia is feszeget hasonló kérdéseket. A sorozat darabjai is részint egy virtuális valóságban játszódnak, ahol Smith ügynök saját magává képes átalakítani személyeket. A vírusokra utaló magatartás mellett hasonlítható e tulajdonsága Palmer Eldritch képességéhez is. A Vanília égboltban, és annak eredetijében, a spanyol Nyisd ki a szemed (Abre los ojos) című filmben található életmeghosszabbító rendszer hasonló az Ubikban levőhöz. A Truman Show című film csattanója közelít a Kizökkent idő befejezéséhez. Richard Kelly, a Donnie Darko rendezője új filmjéről, a Southland Talesről a következőképp nyilatkozott: ,,Művem különös keveréke lesz Andy Warhol és Philip K. Dick érzékenységének. Richard Linklaternek, a Kamera által homályosan megfilmesítőjének egy korábbi alkotásában, Az élet nyomában egyik jelenetében a szereplők a Csordulj könnyem, mondta a rendőr regényről, és az ahhoz kapcsolódó How To Build A Universe That Doesn't Fall Apart Two Days Later című esszéjéről beszélnek. A rendező mindkét filmje azonos animációs technikával készült.
Jean-Pierre Gorin francia filmrendező 1974-ben megkérte Dicket, hogy írjon forgatókönyvet az Ubikból, aki ezt meg is tette, de a megfilmesítés soha nem készült el. Csakígy sikertelen volt John Lennon szándéka, miszerint a Palmer Eldritch három stigmájából filmet készít. A Kamera által homályosanból már Terry Gilliam is filmet kívánt forgatni, próbálkozása azonban kudarcba fulladt.
Az, ahogy Chicane Love on the run című számához készített videoklipben a főszereplő felhasználja felszerelését, igencsak emlékeztet a Fizetség című novella történetéhez, ami a Felejtés bére című film alapja volt.
Egyesek szerint 90-es évek kultikus sci-fi sorozatára, az X-aktákra is hatást gyakorolt Philip K. Dick. A közös témákon kívül említhetjük Fox Mulder ügynök húgát, aki még gyermekkorában tűnt el egy lehetséges földönkívüli emberrablás során. Muldert húgának elvesztése tüzeli, hogy kiutat találjon az földönkívüli összeesküvés-elméletek és politikai paranoia által elködösített igazság felé.
Az ABC sikersorozata, a Lost negyedik évadjának hatodik részében Philip K. Dick Valis című könyvét olvassa a fogságban lévő Ben. A Lostot ismerve ez nem véletlen, hanem sokkal inkább utalás a Lost időanomáliákkal, hallucinációkkal és egyéb megmagyarázhatatlan eseményekkel teli, ezidáig csak ködösen felvázolt világa és Philip K. Dick regényeiben megjelenő világok kapcsolatára. Sőt, maga a Valis meghatározása és viselkedése a regényben szinte pontosan ráillik a Lostban szereplő titokzatos fekete füstre.
A Batman of the Future (Batman Beyond) című cyberpunk elemekből építkező rajzfilm "Sentries of the New Cosmos" című epizódjában Dicket a történelem legnagyobb írójaként emlegetik.
2007-ben volt annak a filmnek a bemutatási időpontja (Next – A holnap a múlté), melynek alapötletét a rendező, Lee Tamahori Az aranyember című novellából vette. A főszereplők Nicolas Cage és Julianne Moore voltak.
Paul Giamatti 2006-tól tervezi Philip K. Dick életét megfilmesíteni The Owl in Daylight címmel, ami Dick utolsó, befejezetlen regényének címe. A filmben tervei szerint ő maga játssza majd a szerzőt, a forgatókönyvet pedig Tony Grisoni írja, aki Terry Gilliammel együtt jegyzi a Tideland és a Félelem és reszketés Las Vegasban filmeket is.

 

Elismerései


Hugo-díj
Legjobb regény
1963 – Az ember a fellegvárban (nyertes)
1975 – Csordulj könnyem, mondta a rendőr (jelölt)

Legjobb kisregény
1968 – Faith of Our Fathers (Apáink hite - a „Különvélemény”-ben jelent meg) (jelölt)


Nebula-díj
Legjobb regény
1965 – Dr. Vérdíj (jelölt)
1965 – Palmer Eldritch három stigmája (jelölt)
1968 – Álmodnak-e az androidok elektromos bárányokkal? (jelölt)
1974 – Csordulj könnyem, mondta a rendőr (jelölt)
1982 – Timothy Archer lélekvándorlása (jelölt)


John W. Campbell-emlékdíj
Legjobb regény
1975 – Csordulj könnyem, mondta a rendőr (nyertes)


Brit SF-díj
Legjobb regény
1967 – Palmer Eldritch három stigmája (nyertes)
1979 – Kamera által homályosan (nyertes)

 





Ceremóniamester blog ajánló

További érdekességek a ceremóniamester tollából
Legextrémebb hírek   Legmenőbb esküvői ruhák Leghasznosabb tippek

Szablya Ákos Ceremóniamester

Hogy az esküvőtök tökéletes legyen!

Kapcsolat

szablyaakoscm@gmail.com
+36 (20) 913-9994

: Hozzájárulok, hogy az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) 6.cikk 1. bekezdés a) pontja, továbbá a 7.cikk rendelkezése alapján az adatkezelő a most megadott személyes adataimat a GDPR, továbbá a Ceremoniamestered.hu weboldal adatkezelési tájékoztatója szerint kezelje, és azt felhasználva választ küldjön számomra. Megértem, hogy a GDPR rendelkezések szerint a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
Wedding awards gála - Ceremóniamester Mester jelölés 2016
Wedding awards gála - Ceremóniamester Mester győztes 2017

"Igazi öröm és büszkeség, hogy 2017-ben az ország legjobb ceremóniamestere cím győztese lettem a Hungarian Wedding Awards-on"

Hungarian Wedding Awards 2017

Wedding awards gála - Ceremóniamester Mester jelölés 2016

"Megtiszteltetés, hogy 2016-ban az ország három legjobb ceremóniamestere között lehettem a Hungarian Wedding Awards-on. "

Hungarian Wedding Awards 2016

: Megértettem és elfogadom a személyes adataim kezelésére vonatkozó adatkezelési tájékoztatót
  • Kövess minket :

Time: 0.2674 ms | Memory: 3.34MB | Version: 3.5

Megosztom : social facebook social google social twitter social pinterest social email